Eddy a házába fogadja Marcót és Rodolphót, akik illegális bevándorlóként érkeznek Amerikába egy szebb élet reményében. A Christine és Rodolpho között alakuló vonzalom Eddyt teljesen kifordítja önmagából. Önmaga előtt is vállalhatatlan szenvedélye unokahúga iránt vakká és süketté teszi a valóságra, tökéletesen elveszíti realitásérzékét. Pontosabban egy másik valóságot él meg; az ő számára a kedves, szelíd és mindig vidám Rodolpho veszedelmes fenevad, akit el kell pusztítani a szerettei védelmében. A fenyegetettség érzése, a félelem, hogy elveszíti azt, aki a legfontosabb számára szörnyű tettre ragadtatja; lábbal tiporja saját morális eszményeit. Arthur Miller azt írja egy tanulmányában, hogy a színpad számára mindenekelőtt az indulat színtere. Ebben a darabban is az indulat, a szenvedély irányítja az eseményeket, s közben, akár egy görög tragédiában, már az elejétől kezdve tudjuk, érezzük, hogy Eddy bűnös szerelmével tragikus vétséget követett el, tehát sorsa megpecsételtetett.

Rendező: Béres Attila

Díszlettervező: Túri Erzsébet
Jelmeztervező: Velich Rita
Dramaturg: Ari Nagy Barbara
Fordító: Vajda Miklós
Súgó: Ba Éva
ügyelő: Sirkó Anna
Asszisztens: Sirkó Anna

Bemutató:    2010.05.07.